Ebben a részben a programban megjelenő pár alapvető fogalmat szeretnénk tisztázni, magyarázatot adni hozzájuk.

Képzések

Szintek és leíró adatok

Azonosítók

Óraszám

Alapszakma

Átfogó szakmai ismereteket magukba foglaló szakmák, ágazati alapozású szakmák. Az ágazati alapozást követően még változtathat a tanult szakmán.

Például: kőműves, pék, ápoló

Szakmajegyzékben található az alapszakmák listája (kb 200)

Minden alapszakmának van egy képzési és kimeneti követelménye (KKK), ezek tartalmazzák az alapszakmák leíró adatait illetve a vizsgakövetelményeit. Van programtanterve is, ami tartalmazza a tantárgyakat, és a tantárgyak témaköreit, oktatatandó témákat. 

Egy része (kb 80 db) tartalmaz részszakmát is.

Vizsgázás: Államilag elismert vizsga – képzőtől független vizsgaközpontban.

Részszakma

Az alapszakmákhoz KKK-ja tartalmazza a résszakmák vizsgakövetelményeinek leírását. Lehet az alapszakma része, de van olyan is, ami tartalmilag nem része az alapszakmának, hanem kapcsolódik hozzá. A tantervi követelményeket az alapszakma program tanteve tartalmazza. Célja, hogy az alacsony végzettségűek, hátrányos helyzetű csoportok (pl. aki nem tudja elvégezni az általános iskolát) azok is szakmát tudjanak szerezni és szakképzett munkaerőként elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Például: kőműves részszakmája a vakoló kőműves

Csak műhelyiskolában lehet tanulni tanulói jogviszony keretében (a műhelyiskola jellemzően szakképző intézmény, amely megfelel a műhelyiskolai követelményeknek is).

Szakmai képzés

Például: junior frontend fejlesztő

Nincs jegyzéke. Az IKK tartja nyilván. Kb. 500 szakmai képzés létezik.

Van a képzési követelményeket, vizsgakövetelményeket leíró dokumentumuk: a programkövetelmények (hasonló a KKK-oz). Lehet államilag elismert vizsgát tenni független vizsgaközpontban.

Felnőttképzési jogviszonyban indítható.

Ha szakképző intézmény indítja, akkor lehet ingyenes az első szakképesítés.

Jogszabály alapján folytatott képzés

Az egyéb képzések egy speciális változata. Azok a képzések tartoznak ide, ahol egy jogszabály előírja, hogy egy munkakör betöltéséhez valamely képzést el kell végezni.
Például: gépjárművezetői képzés

Átlag óraszám 100 óra alatt van. A képzések 70%-a 20 óránál rövidebb, de vannak akár 1000-1200 órás képzések is.
Most kerül be a felnőttképzési törvénybe a meghatározása - várhatóan júliustól lesz hatályos - szűkíteni fogja az eddigi értelmezést:
Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést.

Egyéb képzés

A képzések 70%-a 20 óránál rövidebb, de vannak akár 1000-1200 órás képzések is. Ide tartoznak az államilag azok a szakmai relevanciájú képzések, amelyek nem szakmára, részakmára, szakképesítésre felkészítő képzések, a nyelvi képzések, az általános kompetencia fejlesztő képzések stb.

Belső képzés

NEM külön képzéstípus, hanem a képzések egy tulajdonsága. Az alapszakmán kívül minden képzés megvalósulhat belső képzésént. A FAR-ban egy checkbox által jelölik az intézmények.
Ha a felnőttképző munkaadó, akkor a munkavállalóit képezheti belső képzés keretében.
Munkavállaló lehet saját munkavállaló, kapcsolt vállalkozás munkavállalója, partner vállalkozás munkavállalója, beszállító munkavállalója képzése.
Csak a FAR-ban jelenik meg.

A belső képzés meghatározása a felnőttképzési törvény alapján:
belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató által
a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
c) a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy –, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti – partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalóivállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére nem üzletszerűen szervezett képzés.

Intézmények

Szakképző intézmény

Alapszakmát és részszakmát is oktat, szakképző iskola, és/vagy technikum. Szakképesítésre felkészítő szakmain képzést, egyéb képzést, jogszabály alapján folytatott képzést felnőttképzői minőségében végezhet, amennyiben felnőttképzőként szerepel a FAR felnőttképzők nyilvántartásában - ezen képzéseiről a FAR-ba szolgáltat adatot. Szakmai oktatás keretében végzett tevékenységét mint szakképző intézmény, alaptevékenysége keretében, a szakképzési törvény felhatalmazásával végzi - ilyen az alapszakma és résszakma oktatása - ezekről a SZIR-be szolgáltat adatot.
Felnőttképzési és tanulói jogviszonyban is oktathat/képezhet. 

Műhelyiskola: speciális szakképzési típus. Részszakmák oktatására alkalmas.

Felnőttképző (nem intézmény, mert egyéni vállalkozó, természetes személy is lehet)

Alapszakmán kívül minden más képzéstípust oktathat.
Akár természetes személy is lehet. Több, mint 10 ezer felnőttképző szerepel a FAR-ban – a FAR foglalja magába a felnőttképzők nyilvántartását. .
Mindig felnőttképzési jogviszonyban valósíja meg a képzését, a részszakmát is.

Jogviszony

Felnőttképzési jogviszony

Minden felnőttképző intézmény ebben a jogviszonyban tanít. A szakképző intézmény a felnőttképzési törvény hatálya alatt a felnőttképzési szerződés megkötésével hozza létre a képzésben résztvevővel ezt a jogviszonyt.
Jogszabály alapján folytatott képzés és egyéb képzés csak felnőttképzési jogviszonyban valósíható meg.

Tanulói jogviszony

A szakképző intézmény taníthat így. Beiratkozással jón létre. Alapvetően a köznevelési törvény határozza meg a jogviszony tartalmát.
A képzésben résztvevő tanév rendje szerint fejezi be a képzést: vagy normál tanévrend szerint vagy keresztfélév szerint.

Adatbázisok

SZIR - Szakképzési Információs Rendszer

A szakképzés információs rendszere, amelyben a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a szakképzőintézmények, a szakképzésben résztvevők és a szakképzési folyamat adatait tartják nyilván.

FAR - Felnőttképzési Adatszolgáltató Rendszer

A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként, a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére használ. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.

A rendszerbe 2020. szeptember 1-től van adatszolgáltatás.

Szakképzettség

Felsőoktatásban - alap és mester képzésben, illetve technikusi képzésben szerezhető.

Szakma

Három éves (szakmunkás képzés) -keretében alapszakmára, résszakmára felkészítő szakmai oktatás keretében szerezhető.

Szakképesítés

PK alapján megvalósított szakmai képzés keretében szerezhető - ha államilag elismert vizsgát tesz.

Szakpolitika

A különböző ágazatok (jellemzően, de nem feltétlenül minisztériumok) közép vagy hosszú távra kidolgozott stratégiai dokumentuma az adott ágazat, szakterület szándékolt fejlesztési irányairól, koncepcionális jellegű elképzeléseiről. A szakképzés és a felnőttkori tanulás esetében leginkább a szakképzés politika, felnőttképzés, foglalkoztatáspolitika, társadalmi felzárkóztatási politikák érdekeltek.

Indikátor

Az indikátor olyan paraméter vagy érték, amely rámutat, információt vagy leírást nyújt valamilyen kapcsolódó jelenség, a környezet vagy a terület állapotáról, helyzetéről. Az indikátorok közvetítők a statisztikai megfigyelések és a gazdasági, társadalmi jelenségek között.

Kereslet-kínálati indikátorok

Az „oktatási és képzési” indikátorok korábbi elnevezése az EY dokumentumaiban. Lásd „Oktatási és képzési adatok”.

Kulcsindikátorok

Olyan indikátorok, amely a szakképzési pályakövetési rendszer szakpolitikai felhasználói számára kiemelt jelentőséggel bírnak.

Idősoros adatok

Az olyan statisztikai megfigyeléseket nevezzük ilyen adatoknak, amelynek elemeit egymást követő időpontokban (időszakokban) regisztrálták, és ez az időbeliség az adatok fontos tulajdonsága

4T adatok

Természetes személyazonosító adatok: a polgár a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye, c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve.

Kontaktórás képzés 

Olyan képzés, amely személyes jelenlétet igényel.

Nem kontaktórás képzés

Olyan képzés, amely nem igényel személyes jelenlétet, például a digitális oktatás.

Képzési terület, KEOR

A képzéseket tartalmuk alapján képzési területekbe lehet sorolni. A képzési területeket négyjegyű KEOR-kód jellemzi, amely a nemzetközi ISCED kód magyar megfelelője. A szakmák számában a 3-7. számjegy megegyezik a szakma képzési területének KEOR kódjával. A szakképesítések KEOR-kódját a hozzájuk tartozó programkövetelmény tartalmazza.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés:

Országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével az iparügyekért felelős miniszter által ilyennek minősített oktatás, képzés.

FEOR kód

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere, amely négy számjegy pontossággal adja meg a magyar gazdaságban a statisztikai számbavétel szempontjából releváns foglalkozásokat. Jelenleg a FEOR-08 verziója hatályos. A kódrendszert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tartja karban.

A FEOR csak példálózó jelleggel tartalmazza az egyes vállalatoknál megtalálható, a konkrét álláshirdetés alapját képező munkaköröket. Ameddig négyjegyű FEOR-ból néhány száz, addig munkakörből több ezer van a munkaerőpiacon.
Alapját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kialakított ISCO szolgáltatja.

TEÁOR kód

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az 1893/2006/EK rendelet alapján 2008. január 1-jétől a TEÁOR’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál.

ÖVTJ

Az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke a TEÁOR’08 alapján készült, jellemzően egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységek TEÁOR-nál részletesebb csoportosítása és megjelenítése céljából. Az egyéni vállalkozóknál nincs FEOR besorolás, munkatevékenységüket az ÖVTJ kóddal lehet jellemezni.

ESCO kód

Az ESCO az európai képességek, kompetenciák, és foglalkozások egységes osztályozási rendszere (taxonómiája), a foglalkozások, a képességek és a képesítések többnyelvű rendszerezése.

Kulcskompetencia

Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az unió polgárai egyrészt hamar és hatékonyan alkalmazkodhatnak a gyorsan változó modern világhoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.

Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák (általános kompetenciák)

Anyanyelvi kommunikáció; Idegen nyelvi kommunikáció; Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák; Digitális kompetencia; Tanulás tanulása; Szociális és állampolgári kompetencia; Vállalkozói kompetencia; Kulturális kompetencia. A felnőttképzés bejelentésekor meg kell jelölni az ezek közül fejleszteni kívántat.

Digitális kompetencia (DigKOMP)

Az információs társadalmi technológiák (ITT) alkalmazásának képessége. A digitális kompetenciák öt területe:
• Információ gyűjtése, felhasználása, tárolása;
• Digitális, internet alapú kommunikáció;
• Digitális tartalmak létrehozatala;
• Problémamegoldás, gyakorlati alkalmazás;
• IKT biztonság.

NUTS kód

Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques – Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája: az európai regionális társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésére és a regionális politikájának támogatására létrehozott területi egységek statisztikai rendszere, melyet a 1059/2003. számú határozatával az Európai Parlament és a Tanács erősített meg. A korábbi öt helyett három, a népességszám szerint meghatározott szint jelenik meg a NUTS rendszerben. Magyarország NUTS 1 szinten három régió került kialakításra (Dunántúl; Közép-Magyarország; Alföld és Észak), NUTS 2 szintű a hét tervezési-statisztikai régió, NUTS 3 szintnek a megyerendszer felel meg. A NUTS 3 szint LAU (local administrative unit) egységekre bontható fel. A LAU 1 szintet nem minden tagállam alkalmazza, Magyarországon a kistérségnek felel meg. A települési szint LAU 2 besorolást kapta minden tagállamban.