Page tree
Skip to end of metadata
Go to start of metadata

Alapelvek

A magatartás, szorgalom és tanulmányi előmenetel értékelésének alapjait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 54.§-a írja le.

A legfontosabb elvek a törvényből:

  • Az értékelést a pedagógus végzi.
  • A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli, minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.
  • A félévi és év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek határozzák meg.
  • Érdemjegy és osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz

A nevelőtestület szerepe az értékeléseknél

Az  Nkt. 54.§ (5) alapján a magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület dönt, ezért a tanév végén mindenképpen lennie kell osztályozó értekezletnek. Az alább jelzett szakasz azt is megerősíti, hogy a pedagógus/osztályfőnök értékel. Az  Nkt. 54.§ (6) alapján a nevelőtestület bizonyos feltételek fennállása esetén módosíthatja az osztályzatot:

  1. Csak a tanuló javára teheti ezt meg, tehát nem ronthat az értékelésen. 
  2. Csak akkor teheti meg, ha az osztályzat jelentős mértékben eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, és erre a pedagógus nem tud elfogadható magyarázatot adni. 

Pedagógiai program szerepe

Az eltérő értékeléseket minden esetben a pedagógiai programban kell meghatározni. A program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012  (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdése sorolja fel. Ennek bi) pontja szerint a pedagógiai program meghatározza „a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit.” Vagyis ha nem alkalmaz a törvénytől eltérő értékelést, akkor nem szükséges felsorolni, hogy milyen minősítéseket ad az iskola hanem azt, hogy milyen szempontok szerint történik az értékelés. 

A törvény szerint a szülő nem befolyásolhatja az értékelést, az értékelés miatt csak akkor indíthat eljárást, ha az jogszabályt sért, vagy a pedagógiai programnak nem megfelelően történt, vagyis olyasmire kapott jegyet a gyerek, amit a pedagógiai program szerint nem is kellene tudnia, vagy a pedagógiai programban leírt elveket nem tartották be az értékelés során

Példa

Az jegyek, értékelések  formai, tartalmi és egyéb követelményeit  az intézmény Pedagógia Programja (PP) tartalmazza. Ebben kell szerepelni hogy milyen értékelést alkalmaz is iskola, milyen gyakorisággal ill. sok iskolában azt is meghatározza, hogy hány darab  jegynek kell lennie egy tanévben/félévben/hónapban.  Pedagógia Programban kell szerepeltetni, hogy a jegy beírásának dátuma mire vonatkozik (pl. egy dolgozat vagy felelés esetében értelemszerűen a dolgozatírás vagy felelés napja vagy egy projektmunka esetében pl. a projekt leadásának napja). A KRÉTA rendszerben a naplóvezetés ill. az elektronikus ellenőrzőben történő megjelenés egyidejűleg történik, így az iskolák gyakorlatában az értékelések dátuma vagy az értékelés időpontja vagy pedig az a dátum, amikor az értékelés a tanuló tzudomására jutott (kiosztottuk a dolgozatot). Nyilvánvalóan nem életszerű, ha ez nem egy tanítási nap, ugyanakkor lehet kivétel, de ebben az esetben az intézmény Pedagógia Programja.  Az intézmények Pedagógiai Programját minden esetben az intézmény fenntartójának kell elfogadnia, tehát abban az esetben ha a Fenntartó elfogadja pl. a vasárnapra vagy ünnepnapra vonatkozó értékelés beírását, akkor ezt külön kell jelezni. 

Érdemjegyek és osztályzatok

Az Nkt. 54.§ (2)-(4) meghatározza a tantárgyak, a magatartás és a szorgalom értékelésekor adható érdemjegyeket és osztályzatokat. Ettől eltérő értékelést is lehet alkalmazni a pedagógiai program szerint. Arra azonban általánosságban nincs lehetőség, hogy új fokozatot vezessenek be, ezért nem felel meg a jogszabálynak az, ha a tantárgyi dicséretben részesülő tanulónak „jeles” helyett pl „kitűnő”-t adnak! Ezt nem lehet, még akkor sem, ha leírják a pedagógiai programban, mivel a vonatkozó jogszabály erre a kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyét írja elő. Jelest kell adni, a tantárgyi dicséretet pedig a megjegyzés rovatban feltüntetni. A törvény azt is kimondja, hogy elsőben félévkor és év végén, illetve másodikban félévkor szöveges értékelést kell adni. 

2011. évi CXC. törvény

54. §  (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Értékelési rendszer 1950 óta: tantárgyi öt-, az általános iskolai magatartás és a szorgalom négyfokozatú skálán történik.


Érdemjegyek és osztályzatok
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénéljeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)


A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénélpéldás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)


A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénélpéldás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)



Szöveges minősítés
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkorkiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

Mulasztások

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (7)-(8) alapján, ha a mulasztások mértéke egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan együtt) az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában meghaladja a 250 órát, vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, vagy az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-át, akkor:

  • Amennyiben a tanulónak van elég érdemjegye, a szaktanár lezárhatja. 
  • Ha nincs, a nevelőtestület dönti el, hogy tehet-e osztályozó vizsgát és ennek alapján kerül megállapításra az év végi értékelése.
  • Ha nem tehet osztályozó vizsgát  (ilyen döntés feltétele, hogy a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének), akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Osztályozó vizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2)-(6)  alapján az osztályozó vizsga nem keverendő össze a javító vizsgával! Utóbbi az év végi elégtelen osztályzat javítására szolgál, míg az osztályozó vizsga az év végi osztályzat megállapítására.

Osztályozó vizsgát az alábbi - leggyakrabban előforduló esetekben - lehet tennie a tanulónak:

  • akit hiányzásai miatt nem tudnak osztályozni, és a nevelőtestület engedélyezte neki a vizsgát,
  • aki különbözeti vizsgát tesz,
  • magántanuló.

Ennek megfelelően az osztályozó vizsga eredménye függvényében is lehet javító vizsgát tenni, vagyis az osztályozó vizsgát úgy kell szervezni, hogy legyen idő a javítóvizsgára való felkészülésre. A jogszabály azt is kimondja, hogy a vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni! Elterjedt nézet, hogy a készségtárgyakból nem kell vizsgát tenni, de ilyet sehol nem ír a jogszabály. Akkor nem kell vizsgát tenni egy tantárgyból, ha annak értékelése alól a tanuló fel van mentve, vagy ha a tantárgy tanulása alól felmentést kapott, ennek azonban külön szabályai vannak. 

Javítóvizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (7)-(8) alapján a javítóvizsga a nem megfelelő eredmény esetén történik, kötelezni senkit nem lehet rá, ilyet tehát minden esetben csak lehetősége van a tanulónak a javítóvizsgára, de nem kötelezhető.

A javítóvizsga leggyakrabban előforduló esetei a következők:

  • Ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (akár normál értékelés, akár osztályozó vizsga során).
  • Ha saját hibájából nem jelent meg, vagy késve jelent meg az osztályozó vizsgán.
  • Javítóvizsgát augusztus 15. és 31. között lehet tartani.

A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei

A magatartás, szorgalom értékelésére az iskolaközösség által elfogadott normákat kell alkalmazni és ezt a pedagógiai programban rögzíteni. Az alábbiakban egy példa szerepel a magatartás és szorgalom értékelésének általános elveiről, de minden intézmény ettől eltérően is alkalmazhatja az értékeléseket:

magatartás érdemjegye az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezzek ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt ( felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).

szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt ( rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat).

  • A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.

  • Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket ( szülői értekezlet).

Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök az ODB és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg.

magatartás jegyek elbírálása során figyelembe kell venni

  • a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását

  • a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét

  • a közösség érdekében végzett tevékenységet

Példás magatartású az a tanuló,

    • aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül példamutató

    • a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja

    • nincs igazolatlan órája, és legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van

 magatartású az a tanuló,

    • aki a Házirend követelményeit általában megtartja

    • tanórai és azon kívüli viselkedése jó

    • a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja

    • 1-2 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van

Változó magatartású az a tanuló,

    • aki a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be

    • tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható

    • a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható

    • maximum 10 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki intője van

Rossz magatartású az a tanuló

    • aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen

    • hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek

    • 11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van

szorgalom jegyek elbírálása során figyelembe kell venni:

  • a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel

  • a tanuló otthoni körülményeit

  • a szorgalom jegy ennek megfelelően eltérhet a tantárgyi érdemjegyektől

Példás szorgalmú az a tanuló, aki

    • képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja

    • Az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes

    • céltudatos, önellenőrzésre képes

 szorgalmú az a tanuló, aki

    • az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi

    • egyenletesen, megbízhatóan dolgozik

Változó szorgalmú az a tanuló, aki

    • ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen

    • az órákon passzív

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki

    • feladatait nem végzi el,egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett