Skip to end of metadata
Go to start of metadata

A módosult jogszabályi rendelkezések könnyebb megértésének elősegítése érdekében az alábbiakban összegyűjtöttük a jogalkalmazók részéről az ITM-hez intézett megkeresésekben jellemzően előkerülő kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

1. Az Fktv. hatályához kapcsolódó kérdések

Egy cég által forgalmazott termék használatával kapcsolatos ismereteknek az ügyfelek, illetve azok alkalmazottai számára történő átadása felnőttképzésnek minősül-e?

Saját termék értékesítéséhez közvetlenül kapcsolódóan a termék használatának bemutatása, a használattal összefüggő ismeretek átadása célzottan a beszerző (vállalat) számára személyre szabott tartalommal, ha a termékértékesítéshez kapcsolódó szerződésből ez következik, elválaszthatatlan részét képezi a termékértékesítésnek, és nem minősül felnőttképzésnek. Nem igaz ez ugyanakkor az olyan, bárki számára elérhető és széleskörben használt termékekre, amelyek használatára irányuló célirányos szervezett képzések vannak (pl. szoftvertermékek esetében a Microsoft Office-hoz vagy az Adobe Photoshop-hoz kapcsolódó széleskörű oktatások, képzések).

Akkreditált továbbképzést szeretnék indítani pedagógusoknak egyéni vállalkozóként. Kell kérnem felnőttképzési nyilvántartási számot?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (4) bekezdése alapján a pedagógus-továbbképzési programok engedélyezése és szervezése – a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerére vonatkozó előírások kivételével – nem tartozik a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá. E rendelkezés és az Fktv. 1. § (2) bekezdésének együttes értelmezése alapján a pedagógus-továbbképzés tekintetében kizárólag a felnőttképzőt érintő bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat kell az Fktv.-ből alkalmazni.

Ha valaki kizárólag workshopokat, illetve személyes konzultációkat tart, akkor szükséges-e bejelentenie a felnőttképzési tevékenységet és adatot szolgáltatni róla?

A tevékenység megítélésénél nem az esemény elnevezése, hanem annak tartalma az irányadó. Az önismereti, stresszkezelési, konfliktuskezelési, változáskezelési workshop, vagy gasztro, barista workshop ugyanúgy irányulhat az Fktv. kompetenciafogalmába tartozó ismeret, készség, képesség kialakítására és fejlesztésére, mint a nem ilyen elnevezés alatt végzett tevékenységek.

A tevékenység akkor nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, ha

  • annak nincs előre meghatározott időkerete, hanem folyamatos fejlődésre és cselekvésre épít, vagy a képzés célját, célrendszerét a képzésben részt vevő személy a folyamat során maga határozza meg 

  • a tevékenységet végző a tevékenység folyamatába nem tud beavatkozni és nincs befolyása a képzésben részt vevő személy fejlődésére,

  • a tevékenység fő célja (irányultsága) nem az, hogy a résztvevők kompetenciái a tevékenység kapcsán kialakuljanak, fejlesztésre kerüljenek,

  • a folyamat eredményét együttes cselekvés, munka és nem a tevékenység végző adja,

  • a tevékenység inkább épít az egymástól tanulásra, mint a tanulási folyamat egy meghatározott és kijelölt irányítójára, illetve amennyiben az önfejlesztési célokkal egyidőben a képzésben részt vevő személy társas/szociális és időeltöltési céljai is dominálnak.

Előre meghatározott témában évente többször ismétlődő konferencia és előadás-sorozatkapcsán van-e különbség a felnőttképzésként való besorolás tekintetében abban, hogy konferenciáról vagy előadás-sorozatról van-e szó (a konferenciák ugyanis az ITM tájékoztatója alapján nem minősülnek felnőttképzésnek)?

A felnőttképzési tevékenység megítélésénél nem az elnevezést, hanem a tartalmi ismérveket kell alapul venni. Ha az előadássorozat csak nevében tér el a konferenciára vonatkozó tartalmi ismérvektől, akkor azt a konferenciával azonosan lehet figyelembe venni. Mindkettő esetében ugyanakkor fő elhatároló ismérv, hogy a tevékenység fő célja (irányultsága) nem az, hogy a szolgáltatást igénybe vevő kompetenciái az esemény végére kialakuljanak, fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatónak nem célja fejleszteni és erre nem is tesz ígéretet, az esemény szervezője nem kér erre vonatkozóan visszajelzést. A tevékenységhez kapcsolódó kreditpontszerzési lehetőség a tevékenység megítélése szempontjából indifferens, ha a képzés nem minősül jogszabály alapján szervezett oktatásnak, képzésnek. Ugyanakkor a felnőttképző felelőssége – a fenti ismérvek alapján - a tevékenysége helyes besorolása.

2. Felnőttképző fogalmához kapcsolódó kérdések

Végezheti-e a gépjárművezető szakoktató a gyakorlati képzés megvalósítása során saját jogon, saját maga a tanuló részére a számla vagy nyugta kibocsátását, amennyiben erről a Felek (autósiskola és a szakoktató - mindkét fél regisztrált a FAR-ban) a Tanulóval kötött felnőttképzési szerződésben így állapodtak meg? Értelmezésünk szerint a tanuló a felnőttképzési szerződést az autósiskolával köti meg.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) alapján a képzési engedéllyel rendelkező képző szerv köthet szerződést a tanulóval, a képzés felelőse a miniszteri rendelet 3. § (5) szerint a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője. A képző szervek pedig ennek megfelelően az általuk alkalmazott szakoktatókkal alvállalkozói, megbízási vagy munkaszerződést köthetnek a teljes képzés egy-egy szakaszát képező elméleti és/vagy gyakorlati oktatási tevékenység elvégzésére.

Fenti szabályozással összhangban van a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint  a felnőttképző kizárólag a képzés személyi és tárgyi feltételei vonatkozásában állapodhat meg más jogalannyal. Ebből következően a gépjárművezető szakoktató sem a GKM rendelet, sem az Fktv. alapján nem tekinthető képzőszervnek, illetőleg felnőttképzőnek, hiszen a képzés lebonyolításáért (annak elméleti és gyakorlati képzési részére egyaránt) a képzésben részt vevő tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv/felnőttképző a felelős.

Így a fentiekből következően a tanulóval felnőttképzési jogviszonyban nem álló gyakorlati oktató kizárólag a felnőttképzővel (azaz jelen esetben az autósiskolával) köthet a képzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására szerződést. Ebből kifolyólag arra jogszerű lehetőség nincs, hogy a tanulóval az autósiskolával szerződéses jogviszonyban álló gyakorlati oktató közvetlenül szerződjön.

Ennek megfelelően a gyakorlati oktató tanulónak történő közvetlen számlázása sérti a közlekedési, a  felnőttképzési és az adópolitikai jogszabályokat és jelentős szankciókat vonhat maga után.

Kinek a feladata a képzés bejelentése egy szolgáltatón keresztül megtartott online program esetében, ahol lehetőség van élőben is kérdezni az oktatótól a videók megnézését követően? Ha a szolgáltató nem hajlandó bejelenteni a képzést, akkor az oktatókat milyen felelősség terheli?

Az Fktv. alapján a felnőttképző az, aki a felnőttképzési tevékenységet végzi, vagyis a felnőttképzés körébe tartozó oktatást, képzést megszervezi, ennek keretében pedig a felnőttképzési jogviszonyt a képzésben részt vevő személlyel létrehozza. Ennek alapján a tevékenységet szervező szolgáltató lesz a felnőttképző, tehát a bejelentés kötelezettje, aki az oktatókat kizárólag csak a képzés személyi feltételeinek biztosítására veszi igénybe. Az oktatókat így az Fktv.-ből eredő kötelezettség nem terheli.

A felnőttképzés személyi feltételeinek megbízási szerződéssel történő kiszervezése esetén ki a bejelentésre kötelezett képző: a megbízó (aki a saját munkatársaiból szervezi a tréningen résztvevő csoportokat és aki megrendeli az adott tematikájú program megtartását az általa biztosított helyszínen) vagy a konkrét tréningen a szakmai előadásokat megtartó cég?

Az Fktv. alapján a felnőttképző az, aki a felnőttképzési tevékenységet végzi, vagyis a felnőttképzés körébe tartozó oktatást, képzést megszervezi. Az Fktv. 11. § (3) bekezdése szerint a felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg. Ennek megfelelően, ha megbízás a képzés személyi vagy tárgyi feltételeinek biztosítására szól (pl. az oktatók megbízása a tananyag oktatására, vagy a képzés helyszínéül szolgáló helyiség használatára), abban az esetben a felnőttképző Fktv.-ben meghatározott kötelezettségeit a megbízónak kell teljesítenie. Ez abban az esetben is igaz, ha a megbízó a saját munkavállalói számára szervezi a képzést ilyen módon, ebben az esetben a képzés a belső képzés fogalmi keretei között marad. Ugyanakkor, ha a szerződés tárgya a képzés teljes megszervezése, akkor a (képző) vállalkozást terheli az Fktv.-ben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott kötelezettség.

3. A felnőttképzési tevékenység fogalmához kapcsolódó kérdések

Gyermekek számára nyelviskolai és általános iskolásoknak csoportos felvételi előkészítő tevékenység az Fktv. hatálya alá tartozik-e? Az oktatottak jellemzően 18 év alatti, még iskolába járó gyerekek. A nyelviskolai oktatás nem hagyományos tantermi formában működik, hanem az adott témában csoportos beszélgetéssel, kommunikációs gyakorlás útján. Egy-egy foglalkozásnak konkrét időtartama van, de magának a képzésnek nincs időkerete és nem szükséges a rendszeres részvétel. A foglalkozások nem egymásra épülnek, konkrét céljuk nincs, mint pl. vizsgára felkészítés. Mindezek alapján e tevékenységi kör beletartozik-e a „felnőttképzési tevékenység” körébe és vonatkozik-e rá a bejelentési kötelezettség?

Az Fktv. nem tesz különbséget aszerint, hogy a tevékenység végzése milyen életkorba tartozó személyek számára történik, így a 18 év alatti személyek oktatására, képzésére irányuló tevékenység is felnőttképzésnek minősül, ha az annak keretében szervezett oktatás, képzés célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányul és szervezetten valósul meg.

Szervezettnek tekinthető a képzés, ha az

  • előre meghirdetett, tervszerű,

  • a képzés tartós vagy rendszeres jelleggel végzett,

  • és a képző által előre meghatározott tematikával rendelkezik,

  • a képzés időkerete jól körülhatárolható,

  • a képzés tekintetében a felnőttképző és a képzésben részt vevő személyek beazonosíthatóak,

  • a képzés során biztosított az interakció  a képző és a képzésben részt vevő között, amely alapján a szolgáltatónak lehetősége van a képzés folyamatába beavatkoznia és közvetlen befolyása van a képzésben résztvevő személy célirányos kompetenciaalakítására, illetve a képzésben részt vevő személy fejlődését a képző mérni tudja.

A célirányosság és a kompetenciaalakítás vagy fejlesztés kritériuma az alábbi szempontok mérlegelése alapján ítélhető meg:

A tevékenység fő célja a kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés kell, hogy legyen. A felnőttképzőnek van egyértelműen beazonosítható képzési célja és a tevékenység végzése ennek keretében a kompetencia közvetlen célú átadására irányul.

Ha nem ez a fő cél, csak alapvetően nem szándékolt következményképp történik a kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés, a tevékenység nem az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység.

A kérdésben szereplő nyelvi foglalkozások nem minősülnek felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásnak, képzésnek, tekintettel arra, hogy a megkeresés szerint a tevékenységnek nincs előre meghatározott időkerete, hanem folyamatos fejlődésre és cselekvésre épít (tehát nem teljesül minden szervezettségi kritérium), és nem kapcsolódik hozzá egyértelmű képzési cél (például kommunikációs gyakorlás beszélgetés egy témáról a résztvevő hozott nyelvtudásával). Ha azonban a nyelvoktatásnak meghatározott időkerete van és egyértelműen egy képzési cél és az ahhoz szükséges kompetencia elsajátítására irányul (például nyelvvizsga felkészítő 20 órás képzés), akkor az felnőttképzési tevékenységnek minősül.

A felnőttképzés fogalma független attól is, hogy az oktatás, képzés lebonyolítása milyen formában (tantermi formában vagy nem tantermi keretek között) történik.

Az Fktv. hatálya alá tartozik-e és bejelentésköteles-e az a tevékenység, amelynek során egyéni vállalkozó üzletszerűen kutyaiskolát működtet?

A felnőttképzési tevékenység feltétele, hogy az annak keretében szervezett oktatás, képzés célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuljon és szervezetten valósuljon meg. Ha a kutyaiskola tevékenysége nem a kutya gazdájának olyan kompetenciakialakítására vagy -fejlesztésére irányul, amely a kutyával való foglalkozásra vagy annak magasabb (hatékonyabb) szintű gyakorlására teszi őt képessé, hanem inkább a kutya alkalmazkodási képességének gyakorlása dominál, a tevékenység nem tekinthető felnőttképzésnek. A felnőttképzési tevékenység szempontjából az Fktv. nem tesz különbséget a felnőttképző formája szerint.

4. A belső képzéssel összefüggő kérdések

Vállalatunknál sok olyan képzés kerül megszervezésre, amelyet valamilyen jogszabály ír elő és pontosan 6 óra időtartamban valósulnak meg. Emelett vannak olyan, nem jogszabály által előírt képzések, amelyek szintén pont 6 órás időintervallumban valósulnak meg. Ebben az esetben fennáll-e az Fktv. szerinti bejelentési kötelezettségünk?

A jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés időtartamtól függetlenül az Fktv. hatálya alá tartozik. Minden más, a belső képzés törvényi feltételeinek megfelelő oktatás, képzés pedig csak abban az esetben, ha annak időtartama a hat órát meghaladja. Így a pontosan hat óra időtartamú képzések nem minősülnek az Fktv. alapján belső képzésnek és így nem is tartoznak a törvény hatálya alá.

Az általunk szervezett belső képzések egyike sem éri el a 6 óra időtartamot. Amennyiben nincs bejelentési kötelezettségünk, a FAR rendszerében történt regisztrációnk törölhető és a regisztrációs díj (15.000 Ft) visszaigényelhető-e?

Ha az oktatás, képzés megfelel az Fktv. 2. § 1. pontja szerinti belső képzés fogalmának, tehát saját munkavállaló részére, nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül megszervezésre és nem éri el a hat óra időtartamot, az oktatás, képzés nem minősül belső képzésnek és nem tartozik az Fktv. hatálya alá. A felnőttképzők nyilvántartásából való törlésre jogszabály alapján van lehetőség, ugyanakkor mivel az igazgatási szolgáltatási díj a már lefolytatott hatósági eljáráshoz kapcsolódik, az utólagosan nem igényelhető vissza.

5. A felnőttképzési tevékenység folytatásához kapcsolódó kérdések

A képző intézményhez kihelyezett, de egy képzés résztvevői tekintetében egy vállalaton belül szervezett csoportot a képző intézmény belső képzésként jelenthet-e be, ha ezt a képzést nem a saját munkavállalói, hanem a megbízó vállalat munkavállalói részére szervezi a képző?

Az Fktv. 2. § 1. pontja alapján a belső képzés fogalmi feltétele, hogy azt a munkáltató saját munkavállalói, beszállítói vagy partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését) részére folytassa. A partner- és kapcsolódó vállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. §-a szerint kell értelmezni. Ez a vállalkozások között függelmi viszony fennállását feltételezi. Ha a felnőttképző és a megbízó gazdálkodó szervezet között ilyen kapcsolat nem áll fenn, a felnőttképző az ilyen képzést belső képzésként nem folyathatja.

Társaságunk egy több céget magába foglaló cégcsoport központi egysége. Ha a központi cég szervez a többi tagtársaság munkatársainak (jogszabály alapján szervezett) képzést, akkor elég egy bejelentést tenni vagy az összes társaságra külön kell megtenni a bejelentést?

Az Fktv. alapján a bejelentési kötelezettség a felnőttképzőt terheli. A felnőttképző az, aki felnőttképzési tevékenységet folytat, vagyis ennek keretében oktatást, képzést szervez. Ha a cégcsoport különálló jogalanyokból épül fel, amelyek közül csak egyikük végez felnőttképzési tevékenységet, akkor kizárólag e jogalanynak szükséges az Fktv.-ban foglaltaknak megfelelni, így a bejelentést megtenni.

Ha az oktatás, képzés „felnőttképzési tevékenységnek” minősül, akkor az előadónak szükséges tanári, oktatói végzettséggel rendelkeznie?

Az Fktv. a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység tekintetében nem ír elő végzettségi, illetve képesítési követelményt a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés oktatójára vonatkozóan. Ugyanakkor a felnőttképző kötelezettsége, hogy az oktatás, képzés színvonalát az annak révén elérendő kompetenciaalakítást, illetve -fejlesztést megfelelő minőségben végző oktatókkal biztosítsa. Az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység tekintetében a felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 19. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő szakmai vezetőt kell alkalmaznia, továbbá a felnőttképzési tevékenységét - az Fktv.11. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltak alapján – az Fktv. 12. §-a szerinti, felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően kell folytatnia. 

6. A képzés on-line megvalósításával kapcsolatos kérdések

A jelenlegi pandémiás helyzetre berendezkedve képzéseink nagy részét online térbe helyeztük át, melyről folyamatosan online jelenléti ívet és képernyőmentéseket készítünk. Online oktatás esetében hogy járunk el szakszerűen a képzés helyszínének megadásakor?

Online képzések esetében a képzés helyszíneként a felnőttképző székhelyének címét kell rögzíteni.

A jelenlegi vírushelyzetben felvetődött annak az igénye, hogy csoportos képzéseinknél a tanteremben megvalósuló kontakt képzések helyett - ahol ez szakmai aggályokat nem vet fel - térjünk át on-line formában megvalósuló csoportos képzésre, s ezzel is csökkentsük az érintettek megfertőződésének veszélyét. A csoportos képzési forma esetében - a tanteremben megvalósuló kontakt képzések helyett - elfogadható-e az on-line képzési mód is, a képzésen biztosítva az oktatók és a képzésben résztvevők azonos időben történő részvételét, és megfelelően igazolva a folyamatos jelenlétüket az adott előadáson?

Az Fktv. meghatározza az oktatás-, képzésszervezési módokat, de azok alkalmazására nem tartalmaz megkötést. Azt a felnőttképző szabadon határozza meg és az általa választott módon teszi közzé, az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetében a képzési programban szabályozza. Az Fktv. 2. § 8. pontja meghatározza a kontaktóra fogalmát, mely szerint az a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra. A 177/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idején lehetővé teszi a kontaktórás formában szervezett oktatásnak, képzésnek a képzésben részt vevő személyek és az oktatók közötti személyes kapcsolatot nem igénylő, digitális módon történő megszervezését, befejezését abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, képzési program vagy felnőttképzési szerződés nem teszi lehetővé. A helyzet megnyugtató rendezése érdekében a napokban kihirdetett, 2021. július 1-jén hatályba lépő Fktv. módosítás alapján a kontaktóra fogalma úgy változott, hogy – a pandémia időszakában kialakult gyakorlatnak és igényeknek megfelelően - kontaktórának minősül (a jelenlétet igénylő tanóra mellett) az interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló tanóra is (az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el), mely megoldja a kérdésben felvetett problémát. 

Szeretnénk Zoom, vagy Facebook live platfook használatával 2-3 órás online bemutató előadásokat szervezni. Azért preferálnánk a valós idejű előadásokat az előre felvett videókkal szemben, hogy a résztvevőknek legyen lehetőségük az esetlegesen felmerülő kérdéseiket feltenni, viszont semmilyen számonkérési módot nem alkalmaznánk és nem célunk nyomon követni az ő fejlődésüket. A webináriumhoz térítési díj ellenében kapna hozzáférést a jelentkező, erre egy különálló közösségi média csoportot hoznánk létre. Értelmezésünk szerint a fenti tevékenység nem tartozik a bejelentési kötelezettséggel járó képzések körébe.

A térítési díj ellenében hozzáférhető webinárium az üzletszerű gazdasági tevékenységként felnőttképzési tevékenységnek minősül, amennyiben a többi, felnőttképzési tevékenységet keletkeztető feltétel is jellemző a képzésre. Ilyen feltétel a célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre való irányultság és a szervezett megvalósulás. 

Szervezettnek tekinthető a képzés, ha az

  • előre meghirdetett, tervszerű,

  • a képzés tartós vagy rendszeres jelleggel végzett,

  • és a képző által előre meghatározott tematikával rendelkezik,

  • a képzés időkerete jól körülhatárolható,

  • a képzés tekintetében a felnőttképző és a képzésben részt vevő személyek beazonosíthatóak,

  • a képzés során biztosított az interakció  a képző és a képzésben részt vevő között, amely alapján a szolgáltatónak lehetősége van a képzés folyamatába beavatkoznia és közvetlen befolyása van a képzésben résztvevő személy célirányos kompetenciaalakítására, illetve a képzésben részt vevő személy fejlődését a képző mérni tudja.

A célirányosság és a kompetenciaalakítás vagy fejlesztés kritériuma az alábbi szempontok mérlegelése alapján ítélhető meg:

A tevékenység fő célja a kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés kell, hogy legyen. A felnőttképzőnek van egyértelműen beazonosítható képzési célja és a tevékenység végzése ennek keretében a kompetencia közvetlen célú átadására irányul.

Ha nem ez a fő cél, csak alapvetően nem szándékolt következményképp történik a kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés, a tevékenység nem az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység. A kompetenciaalakítás hiánya jelenik meg az olyan tevékenység esetében, amiben a képzésben részt vevő személy társas/szociális és időeltöltési céljai dominálnak, tehát hiányzik a felnőttképzés fogalmi definíciójának célirányosságra vonatkozó eleme. Tehát amennyiben a közös foglalkozások közvetlen célja valamilyen kreativitást fejlesztő tevékenységben való elmélyülés, amelyet a részt vevő egyfajta hobbitevékenységként gyakorolhat a későbbiekben, a képzés nem minősül felnőttképzésnek. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a már meglévő ismeretek rendszerezése, gyakorlása szintén nem minősül felnőttképzési tevékenységnek. Ilyen például a korrepetálás, az idegen nyelv gyakorlása, a tanácsadás.

A részt vevő által feltett kérdések megválaszolása megteremti a képzőnek a lehetőséget arra, hogy a képzés folyamatába beavatkozva közvetlen befolyása legyen a képzésben résztvevő személy célirányos kompetenciaalakítására, ennek alapján a képzés az Fktv. hatálya alá tartozik. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szervezettség mellett a célirányosság meglétét is figyelembe kell venni, ennek megfelelően amennyiben a részt vevő a képzés során szerzett ismereteket hobbitevékenységként lesz képes gyakorolni a jövőben, a képzés nem minősül felnőttképzésnek akkor sem, ha van interakció a résztvevő és a képző között. 

7. A felnőttképzési dokumentumokkal kapcsolatos kérdések

Találunk-e sablont a képzési program elkészítéséhez, illetve amennyiben még nincs ilyen, várható-e, hogy lesz?

A képzési program elkészítésének kötelezettsége a felnőttképzőt terheli, arra - az oktatások, képzések sokrétűsége miatt - általános sablon nem adható és a minisztérium ezért ennek közzétételét sem tervezi.

Az előzetesen minősített, a felnőttképzési szakértő által elektronikusan aláírt képzési programot a felnőttképző képviselőjének aláírásával (pl. kinyomtatott- aláírt - visszaszkennelt) ellátott formában kell feltölteni a FAR rendszerbe, vagy elegendő a szakértő által elektronikusan aláírt verzió?

Az elektronikus dokumentumot elektronikusan is kell aláírni. A kinyomtatott és beszkennelt dokumentum nem minősül elektronikus dokumentumnak. Ha a felnőttképzési szakértő elektronikusan írta alá a képzési programot, a felnőttképző képviseletére jogosult személynek is ilyen módon kell aláírnia a dokumentumot.

Az elégedettségméréssel összefüggésben van-e lehetőség a felnőttképző által eddig alkalmazott, bevált és folyamatosan fejlesztett saját rendszerének megtartására úgy, hogy eleget tegyen a felületen elvárt értékelő kérdőív kitöltésének is? 

Az Fktv. alapján történő elégedettségmérés nem zárja ki a felnőttképző sajátos gyakorlatának alkalmazását az általa végzett oktatáshoz, képzéshez kapcsolódóan saját maga által történő elégedettség felmérése tekintetében. Ugyanakkor a képző által külön generált elégedettségmérés nem válthatja ki a FAR rendszeren keresztül történő kérdőív kitöltést. 

Bejelentésköteles képzés esetén van-e lehetősége a felnőttképzőnek, – amennyiben a résztvevő tanúsítványt kér –, hogy azt maga kiállítsa és kinyomtassa (papíralapon) a megfelelő jogszabályi tartalommal a résztvevő részére?

A tanúsítványt az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése alapján a felnőttképzőnek kell – meghatározott körben – a FAR rendszeren keresztül kiállítania, így nincs lehetőség a felnőttképző által rendszeresített és nem a FAR-ból előállított tanúsítványminta alkalmazására.

Szeretnék coach továbbképzésen részt venni, kérdésem, hogy az online felületeken meghirdetett felnőttképzési engedéllyel rendelkező képzések közül melyek adnak olyan végzettséget, amellyel akár vállalkozást is indíthatok?

Felnőttképzés keretében kizárólag szakmai képzéshez és részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz kapcsolódóan van lehetőség az állam által elismert képesítést szerezni. Az előbbi esetében államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítés, az utóbbi esetében államilag elismert alapfokú végzettség és szakképesítés szerezhető. 

8. Az adatszolgáltatással összefüggő kérdések

A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll-e a Magyarországon megvalósuló, de külföldi állampolgár résztvevők számára megszervezett képzés, illetőleg külföldön, magyar felnőttképző által megszervezett képzés esetén?

Az Fktv. hatálya a Magyarország területén (akár letelepedettként, akár határon átnyúló szolgáltatásként) végzett felnőttképzési tevékenységre terjed ki. Így a törvényt nem kell alkalmazni, ha a felnőttképző külföldön képez akár külföldi, akár magyar állampolgárt. A felnőttképzőnek az Fktv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége – a fentiek tükrében – a Magyarországon megvalósuló képzések vonatkozásában a képzésben részt vevő személy állampolgárságára tekintet nélkül fennáll, így a külföldi természetes személy adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adatait is rögzíteni kell a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében, kivéve az oktatási azonosítót, amennyiben a külföldi állampolgárságú személy az oktatási azonosító kiállítását nem kéri. 

Hogyan lehetséges a far.nive.hu oldalon működő rendszerbe kézi rögzítés nélkül adatokat feltölteni?

A FAR rendszerhez nem létezik olyan nyilvános, un. API-n keresztüli biztonságos hozzáférés, amely általánosan használható lenne.

A FAR rendszerbe történő adatszolgáltatásra két korszerű elektronikus lehetősége van a szervezeteknek: 

  1.  a FAR rendszer korszerű WEB-s felületén keresztül;

  2.  a KRÉTA rendszert és/vagy saját biztonságos kliensét használók számára közvetlen belső kapcsolaton keresztül.

A FAR-ba történő adatfeltöltésre Excel táblázatból történő importálás segítségével is lehetősége van az adatszolgáltatónak, íly módon egy képzés adatszolgáltatása – a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) mérései szerint – kb. két percet vesz igénybe.

A FAR rendszerben történő rögzítésnél ÁFÁ-s képzés esetén a nettó vagy a bruttó díjat kell megadni?

A FAR-ban az Fktv. 15. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti képzési díjat bruttó értékben kell rögzíteni.

Ha az ügyfél a felnőttképzésről a számlát euróban kéri, akkor megfelelő-e, ha a képzés díját felszorzom az oktatás kezdésének (első) napján aktuális MNB napi árfolyammal és a kapott összeget írom be a FAR rendszerbe a „képzés díja/fő” rublikába?

A nem forintban megállapított képzési díjat abban az összegben kell a FAR-ban rögzíteni, amelyen azt - a számvitelről szóló törvény alapján - a felnőttképző a saját nyilvántartásában forintra átszámítva nyilvántartásba veszi.

Folyamatosan szervezett, zárt rendszerű e-learning képzésben a résztvevőkkel kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében mi az elvárt eljárásrend a FAR felületén? Számos képzés zajlik párhuzamosan, a képzésben résztvevők nem csoportosan, hanem egyénileg jelentkeznek és vesznek részt a képzéseken, haladási ütemük is eltérő, így a jelenléti képzéseken jellemző csoportos adatszolgáltatás nem lehetséges.

Az Fktv. 15. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a képzés megkezdésének időpontját követő harmadik munkanapig kell teljesíteni. Az Fktv. 2. § 6. pontja alapján a zárt rendszerű e-learning képzésben folytatott oktatás, képzés esetén a képzés megkezdésének időpontja a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja, így az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen időponttól kell számítani.

A képzéseinken résztvevők nem ismerik az oktatási azonosítójukat, így a feltöltött adatok szerint - tudomásunk szerint - ennek hozzárendelését a FAR rendszer végzi. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a bejelentési kötelezettségünk a fent írtak alapján teljes mértékben teljesül-e, vagy van-e további teendőnk a teljeskörű adatszolgáltatáshoz?

Az Fktv. 2021. január 1-jével történő módosítása alapján nem a felnőttképző kötelezettsége a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát a rendszerben rögzíteni. Ezt a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatai alapján a FAR veszi át az oktatási nyilvántartásból. Az ezt megelőzően teljesített adatszolgáltatásokat a rendelkezés nem érinti, azok tekintetében a felnőttképzőnek kellett gondoskodni az adatszolgáltatásnak a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számához kapcsolódó teljesítéséről.

Cégünknél sok olyan munkavállaló dolgozik, aki nem rendelkezik e-mail címmel, ilyen esetben hogyan kell eljárnunk helyesen?

A felnőttképzőt terhelő adatszolgáltatás keretében az e-mail cím az elégedettségi kérdőívnek a képzésben részt vevő személy számára történő megküldéséhez szükséges. Ha a képzésben részt vevő személy nem tud megadni e-mail címet, az elégedettségi kérdőívet sem tudja kitölteni, ugyanakkor – a kérdőív kitöltése érdekében – bárkinek lehetősége van ingyenesen e-mail cím létrehozására.

9. A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó kérdések

A felnőttképzőnek van-e OSAP adatszolgáltatási kötelezettsége a „régi Fktv.”(2019. december 31-én hatályos törvény) alapján indított és még folyamatban levő képzésekkel kapcsolatban?

Az OSAP adatszolgáltatási kötelezettség 2021. január elsejével történt megszüntetése folytán a 2020. december 31-éig befejezett képzések tekintetében a képzés befejezését követő 30. napig, tehát legkésőbb 2021. január 30-áig kellett eleget tenni az OSAP adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az OSAP adatszolgáltatás megszüntetésével az Ftkv. 30. § (2)-(3) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények a felnőttképzési információs rendszerbe (FIR) szolgáltatnak adatot, az OSAP szerinti adatszolgáltatási kötelezettségük nincs.

10. Az adatkezeléssel összefüggő kérdések

Szükséges tájékoztatni a képzésben résztvevőt az adatainak bekérésekor arról, hogy az adatainak megadásával kötelezően hozzájárul a FAR-ba történő adatszolgáltatáshoz is?

Az adatkezelő a képzésben részt vevő személy adatszolgáltatással érintett adatait törvény alapján kezeli. Az adatkezelés jogalapja az Fktv. 21. §-a. A jogi kötelezettség alapján történő adatkezeléshez külön nem szükséges az érintett hozzájárulása.

Kiskorúaknak szerveződő tanfolyamok esetében a FAR honlapja regisztráció közben számos adatot elkér, és mivel jellemzően kiskorúakról van szó, a szülők különösen érzékenyek az adatszolgáltatásra. Nem ellentétes-e ez az adatszolgáltatás (a GDPR adatminimalizálási és adatmegsemmisítési elveivel?

A GDPR a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános elvként határozza meg az adattakarékosság követelményét. Ez azt jelenti, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, ami az adatkezelés célja szempontjából megfelelő és releváns, az adatkezelés céljának elérésére alkalmas és annak megvalósításához szükséges. A kezelt személyes adatot azt követően kell törölni, hogy azok tekintetében az adatkezelés célja a továbbiakban már nem áll fenn. Személyes adat tehát csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében való adatkezelés célját és időtartamát az Fktv. 15. § (2) bekezdése határozza meg a GDPR alapelveivel összhangban.

11. A képzések ÁFA mentességével kapcsolatos kérdések

Nem világos, hogy az idegennyelven tartott egyetemi felkészítők beleférnek-e a nyelvi képzés definíciójába, azaz ÁFA-mentesek lehetnek-e?

Az ÁFA tv. (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv.) 85. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem mentesek az ÁFA megfizetése alól a nyelvi kompetencia kialakítására és/vagy fejlesztésére irányuló olyan oktatások, képzések, amelyek bár idegen nyelven folynak, de a céljuk nem a résztvevő nyelvi kompetenciájának fejlesztése. Így nem sorolhatók a nyelvi kompetencia kialakítása körébe az idegen nyelven folytatott konferenciák, a bemutató előadások, illetve egy probléma megoldására létrehozott irányított előadások.

Jól értelmezzük, hogy abban az esetben, ha egy cég megkeresi a nyelviskolánkat, hogy tartsunk az általa kiválasztott munkavállalói számára nyelvórákat, de a tanfolyam az Fktv. alapján nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, abban az esetben a nyelvoktatást áfá-val megterhelve kell kiszámlázni a Megrendelőnek?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezései szerint mentes az adó alól - többek között - az a szolgáltatásnyújtás amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a 85. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít.

Az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés c) pontja a nyelvi képzést - mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást - az ÁFA mentességi esetek között önálló jogcímként nevesíti.

Bár a nyelvi képzések esetében – a fentiek alapján - nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását - ha nem közszolgáltató, köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény -  felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön (ide nem értve a nemzetközi szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet). Ez többek között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

Mindezek alapján a következő esetkörök nevesíthetők:

1. Amennyiben a nyelvi képzés megfelel az Fktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti törvényi hatálynak, az Fktv. alapján megvalósítandó képzés mentes az ÁFA megfizetése alól.

2. Ha a nyelvi képzés nem felel meg az Fktv. 1. § (1) bekezdésében foglalt törvényi hatálynak (és nem közszolgáltató, köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy  felsőoktatási intézményről van szó), akkor két esetkör lehetséges:

a) Amennyiben a nyelvi képzés szervezője a nyelvi képzés vonatkozásában nem teljesíti azokat a feltételeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Fktv. alapján felnőttképzővé váljon (bejelentés, adatszolgáltatás teljesítése), ebben az esetben a nyelvi képzés ÁFA köteles.

b) Ha a nyelvi képzés szervezője a képzésre alkalmazza az Fktv.-t, tehát teljesíti az Fktv.-ből eredő, a felnőttképző számára előírt kötelezettségeket, ebben az esetben a nyelvi képzés mentes az ÁFA megfizetése alól.

A témáról a NAV által készített, az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételeiről szóló  2020/7. Adózási kérdések című dokumentum az alábbi linken hozzáférhető, melyben részletes információk találhatóak:

https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html

12. A szabályozási átmenettel összefüggő kérdések 

Intézményünk az Fktv. 30. §-ában szereplő átmeneti rendelkezések alapján és a 2020. január 1-jén hatályba lépett rendelkezések alapján is végez képzéseket. Melyik nyilvántartásba vételi számot és hogyan kell használnunk a 2020. decemberéig indított OKJ szerinti képzéseink dokumentumain, és számláin? Egyáltalán lehet-e egy időben két engedélyszámunk, vagy a régi nyilvántartási szám hatályát vesztette? Kérdésként merül fel továbbá, hogy hatályát vesztette-e az előző minőségirányítási rendszerünk, illetve kötelező jellegű-e az előző minőségirányítási rendszer „külső értékelés határidő terve”, ha a hatályos jogszabályokban az „engedélyezési feltételként előírt minőségirányítási rendszerünk már másként szabályozza ezt? Lehet-e két minőségügyi rendszer szerint működni a felnőttképző intézménynek?

A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét az Fktv. alapján folytatja. Az Fktv. 2020. január 1-jétől a megújított felnőttképzési rendszer szabályait állapítja meg. A korábbi rendszer (a továbbiakban: régi Fktv.) kifutó képzései tekintetében az Fktv. 30. §-a irányadó. Az Fktv. 30. § (2) bekezdése alapján a 2019. december 31-én engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az ezen időpontban hatályos Fktv.-ben és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására 2022. december 31-ig jogosult. E rendelkezés alapján tehát lehetséges, hogy a felnőttképző a 2020. szeptember 1-jét megelőzően kiadott engedély alapján, illetőleg azt követően kiadott engedély alapján is végezzen képzéseket. Ebben az esetben a jogszabályi kötelezettségeit is  párhuzamosan kell teljesítenie, attól függően, hogy mely időpontban kiadott engedélyről van szó, tehát

1.  a régi Fktv. alapján engedéllyel rendelkező intézmény esetén az érintett képzés dokumentumain ezen engedély alapján kiadott nyilvántartási számot kell feltüntetnie, míg a 2020. szeptember 1-jét követően nyilvántartásba került felnőttképző engedélyezett képzései dokumentációjának  az új nyilvántartási számot kell tartalmaznia.

2. A minőségirányítási rendszer vonatkozásában az 1. pontban említett jogi szabályozás irányadó, melynek alapján a felnőttképzőnek két (a régi és új képzésekhez kapcsolódó) külön minőségirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, vagy egy olyan minőségirányítási rendszerrel, amely mind a korábbi, mind az új szabályozásnak is megfelel, továbbá eleget kell tennie a régi Fktv. szerinti külső értékelés elvégzésére vonatkozó kötelezettségeknek.

A szabályozás alapján a régi Fktv. szerinti képzések esetében az adatszolgáltatást a Minerva rendszerbe, az új képzések esetében pedig a FAR-ba kell teljesíteni.